Ugrás a tartalomhoz

Pirimidin

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pirimidin
IUPAC-név pirimidin
Kémiai azonosítók
CAS-szám 289-95-2
PubChem 9260
MeSH pyrimidine
SMILES
n1cnccc1
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C4H4N2
Moláris tömeg 80,088 g/mol
Megjelenés Színtelen, szilárd
Sűrűség 1,02 g/cm³
Olvadáspont 20–22 °C
Forráspont 123–124 °C
Oldhatóság (vízben) Jól oldódik
Veszélyek
EU osztályozás nincsenek veszélyességi szimbólumok[1]
R mondatok R10[1]
S mondatok S16[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A pirimidin egy nitrogéntartalmú heterociklusos vegyület. Színtelen, kristályos, vízben jól oldódik. Számos természetes szerves vegyület alapváza. Gyenge bázis, lényegesen gyengébb, mint például a piridin. Aromás vegyület, aromás jellegével magyarázható nagy stabilitása. Oxidálószerekkel szemben ellenálló. A gyűrűje két nitrogénatomot tartalmaz, ezek erősen elektronszívó hatásúak, emiatt a pirimidin nem hajlamos az aromás vegyületekre jellemző elektrofil szubsztitúciókra. A pirimidin gyűrűjében a két nitrogénatom 1,3-helyzetben található.

Pirimidinszármazékok

[szerkesztés]

A pirimidinnek számos jelentős származéka létezik. Fontos természetes pirimidinszármazékok az uracil, a timin és a citozin, ezek a nukleinsavak építőkövei. Pirimidingyűrűt tartalmaz a vitaminok közül a B1-vitamin, a tiamin is.

A barbitursav

[szerkesztés]
A barbitursav, laktám alakban

A barbitursav nemcsak pirimidinszármazéknak, hanem a karbamid acilezett származékának, ureidnek is tekinthető. Gyengén savas, szilárd vegyület. Az oxo-enol tautomériához hasonló laktám-laktim tautomériát mutat. A savas jelleg laktim alakban a hidroxilcsoportokkal magyarázható. Laktám alakban a két karbonilcsoportja közt található metiléncsoport (-CH2) válik a karbonilcsoportok elektronvonzása miatt savas jellegűvé.

Származékai, a barbitálok (például a fenil-etil-barbitál vagy fenil-etil barbitursav) fontos altató- és nyugtatószerek. A 20. század elején veronál néven forgalmazták.

Pirimidinbázisok

[szerkesztés]
A pirimidinbázisok
Citozin Timin
Uracil
Citozin Timin Uracil

A pirimidinbázisok a nukleinsavak építőkövei, a nukleinsavak hidrolízisekor keletkeznek. A pirimidinbázisok az uracil, a citozin és a timin. Az RNS-ben a citozin és az uracil fordul elő, az uracilt a DNS-ben a metilszármazéka, a timin helyettesíti. A pirimidinbázisok is laktám-laktim tautomériát mutatnak. A DNS-ben a pirimidinbázisok purinbázisokkal alkotnak párt, a citozin a guaninnal, a timin az adeninnel.

A tiamin szerkezete

Tiamin

[szerkesztés]

A tiamin vagy aneurin a B-vitaminok közé tartozó vitamin (B1-vitamin). A vitaminok közül ezt fedezték fel elsőként. Majdnem minden növényi és állati szervezetben előfordul. A pirimidingyűrű mellett tiazolgyűrűt is tartalmaz, a tiazolgyűrű metiléncsoporton keresztül kapcsolódik a pirimidingyűrűhöz. A tiazolgyűrűn a kapcsolódási hely a nitrogénatom, a tiamin mindig pozitív töltésű (kvaterner tiazoliumsó). A tiamin hidroxilcsoportján pirofoszforsavval észteresített származéka a tiamin-pirofoszfát, ami egyes dekarboxiláz-enzimek koenzimje.

Források

[szerkesztés]



  • Bot György: A szerves kémia alapjai
  • Bruckner Győző: Szerves kémia, III/1-es kötet.
  • Kovács Kálmán, Halmos Miklós: A szerves kémia alapjai

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. a b c A 289-95-2 CAS-számhoz tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 21. (JavaScript szükséges) (angolul)

Lásd még

[szerkesztés]