Ugrás a tartalomhoz

Magyar korona

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyar korona
(coroană (románul)
Ungarische Krone (németül)
koruna (szlovákul)
круна (szerbül)
коруна (ukránul))
1000 korona (előoldal)
1000 korona
(előoldal)
20 fillér (hátoldal)
20 fillér (hátoldal)

DevizajelK, kor.
OrszágMagyarország
Használat kezdete1919
Bevonás ideje1926. december 31.

Infláció
Mértéke98,0%
(1923. július, havi áremelkedési csúcs)[1]
Váltópénz
fillér1/100
Érmék
Használatban10, 20 fillér
Bankjegyek
Használatban20, 50 fillér, 1, 2, 5, 10, 20, 25, 50, 100, 200, 500, 1000, 5000, 10 000, 25 000, 50 000, 100 000, 500 000, 1 000 000 korona
Kibocsátó
Központi bankMagyar Királyi Állami Jegyintézet
BankjegynyomdaOrell Füssli (Zürich)
Magyar Pénzjegynyomda Rt. (Budapest)
PénzverdeMagyar Állami Pénzverde

Ez az infobox a megadott pénznem bevonás előtti utolsó érvényes adatait tartalmazza.

A magyar korona az osztrák–magyar koronát felváltó pénznem volt, melyet az első világháború után vezettek be a felbomló monarchia romjain alakuló független Magyarország új határai között. Súlyos hiperinfláció után fokozatosan stabilizálták, ami 1927-ben lehetővé tette a magyar pengő bevezetését.

Bevezetés

[szerkesztés]

Az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések (hazánk esetében a trianoni békeszerződés) előírták, hogy az utódállamok kötelesek felülbélyegezni az Osztrák–Magyar Bank területükön forgalomban lévő bankjegyeit, majd – egy átmeneti időszak után – lecserélni saját pénznemükre. Magyarország esetében ez az új pénznem szintén a korona nevet viselte, és 1 : 1 arányban váltotta fel osztrák–magyar megfelelőjét. Mivel Magyarország utolsóként bélyegezte felül és cserélte le a pénzeit, ráadásul a felülbélyegzéshez használt primitív gumibélyegzőket könnyen lehetett utánozni, a közös pénznek igen nagy hányada rekedt az ország területén, ami fokozta az inflációt. Végül 1927-ben a pengő felváltotta a koronát 1 : 12 500 arányban.

Betéti könyv 1921-ben, az alapszabályokban takarékbetét legkisebb összege két korona volt.

Érmék

[szerkesztés]

A trianoni békeszerződés Csehszlovákiának ítélte Körmöcbányát (szlovákul Kremnica, Szlovákia), az akkori Magyarország egyetlen pénzverdéjét (miután a gyulafehérvárit [románul Alba Iulia, Románia] 1871-ben bezárták). Emiatt a verde gépeit Budapestre szállították, és különböző ideiglenes telephelyek után az újonnan alapított Állami Pénzverdében helyezték el.

A háború után csak 10 és 20 filléreseket vertek: először a Tanácsköztársaság idején az eredeti (1916 és 1918 évszámú) verőtövekkel, majd 1920 és 1921-ben már a megfelelő évszámokkal, de még mindig a korábbi mintával és „KB” verdejeggyel.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. (angolul) Stanford Institute for Economic Policy Research – Beatrix Paal: Measuring the Inflation of Parrallel Currencies: An Empirical Reevaluation Of the Second Hungarian Hyperinflation (Párhuzamos fizetőeszközök inflációjának mérése: a második magyar hiperinfláció empirikus újraértékelése)

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]